

Gönczi László az alapítás után három hónappal már új társak után voltak kénytelen nézni. A Sanus Tejüzem tulajdonosai, a három Fried testvér, Géza, László és Sándor vették át az Elysée-t, Gönczi üzletvezetőként − és saját testvérei konkurenseként − maradt.

A nagypolgárság körében ekkoriban kezd hódítani a bridzs, amelyet − mint korábban is minden kártyajátékot − előszeretettel játszanak kávéházakban. A játékosok az Élysée-ben elegáns különtermet kapnak.
Biztosan a bridzs kedvéért járt ide később a híres író, versenyjátékos és szakkönyvíró Ottlik Géza is, aki így írt az egyik helyi specialitásról: „Az Elysée-nek nagyszerű virslije volt, és mindenhez járt egy adag majonézes krumplisaláta.”

Az Élysée megszűnt, a szomszédos Monico Szófia étteremként működött tovább a térre érkező turistacsoportok kiszolgálására. 1967-ben Szörényi Béla belsőépítész tervei alapján átépítették.
Az Elysée most több évtized után visszatér a Kossuth térre, hogy újra történelmet írjon.
Az ÉPÜLET: A MÁK-bérház
A bérpalota két építésze Málnai Béla (1878‒1941) és Haász Gyula (1877‒1951). Málnai a modern magyar építészet két úttörőjének, Lechner Ödönnek és Lajta Bélának volt a tanítványa. Eklektikus épületei mellett a Bauhaus stílusában is remekműveket alkotott. Haász Gyula hagyományosabb szemléletű mesterektől, Hauszmann Alajostól, Czigler Győzőtől és Steindl Imrétől tanult. Bérházak mellett több jelentős középületet tervezett vidéki városok számára. Az őket ért hatások nagyszerű szintézise ez a ház. Különösen előcsarnoka és csodás lépcsőházai adnak okot bámulatunkra.